Orbán Viktor, mint Vlagyimir Putyin kiszolgálója

Az egykor nyugatpárti Orbán néhány év alatt Putyin pincsijévé alakult át, tűzön-vízen át képviseli az orosz nagyhatalmi érdekeket.

2010-es évek

Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin 2010 óta tizenegyszer találkoztak személyesen: hétszer Moszkvában, négyszer Budapesten. Volt olyan év, amikor kétszer is, de ritka volt az olyan, amikor egyszer sem. Orbán kezdetben a magyar-orosz kapcsolatok szorosabbá fűzéséről beszélt, fokozatosan térve át a baráti együttműködésre – ez valójában függőségi helyzetet jelent –, mígnem a 2010-es évek második felében már Magyarország az EU (nyugati világ) és Oroszország közötti közvetítő szerep látszatát próbálta kelteni.

2015-16.

Putyin 2015-ös budapesti látogatásakor Orbán azt mondta, az országnak „szüksége van Oroszországra, az orosz piacra és energiára”.
A 2016-os moszkvai találkozó után az „évszázad üzletének” nevezte a paksi atomerőmű bővítéséről szóló, Oroszországgal kötött együttműködést. A projektet orosz hitelfelvételből finanszíroznák, amely hosszú évtizedekre eladósítja Magyarországot – az orosz félnek így valóban az évszázad bizniszét sikerült nyélbe ütnie.

Békemisszió?

Közvetlenül Ukrajna orosz lerohanása előtt, 2022. február 1-jén tárgyalt személyesen Putyin és Orbán. Az utazásra a magyar miniszterelnök „békemisszióként” hivatkozott, néhány héttel később viszont kiderült, hatalmasat tévedett (vagy óriásit bukott, esetleg orbitálisat hazudott): az oroszok február 24-én megtámadták Ukrajnát.

"Magyarország nehéz korszakot zárt le, új korszakot kezdett, most már lehet hosszú távra tervezni a kapcsolatokat"

Orbán Viktor már miniszterelnökként így üdvözölte Vlagyimir Putyint 2010-es moszkvai látogatásán. Az udvariaskodás után zárt ajtó mögött folytatták a tárgyalásokat.

Orbán Viktor 2010 óta évről évre szorosabb viszonyt ápol Vlagyimir Putyinnal. Moszkva már régóta érdekelt abban, hogy szétzilálja az európai egységet, ehhez asszisztál Orbán uniós vezetőként, nyugati szövetségeseit elárulva.

Orbán és kormánya többször próbálta megakadályozni az Oroszország elleni EU-s szankciókat, ám végül mindegyiket megszavazta. A hatodik, olajembargót is tartalmazó intézkedéscsomag elfogadását Magyarország addig blokkolta, amíg a putyinista Kirill pátriárka le nem került a listáról. Orbán ekkor a vallásszabadságra hivatkozott, de valójában Putyinnak tett szívességet, hiszen annak kegyencét, a nyíltan háborúpárti pátriárkát védte. A Fidesz állításával szemben Oroszországnak igenis fájnak a szankciók, Orbán minden jel szerint ezért fúrja azokat. Azzal pedig, hogy gátolja a finnek és svédek NATO-ba való belépését, szintén az orosz elnöknek kedvez. Ráadásul Orbán nem az oroszokat, hanem az amerikaiakat teszi felelőssé a háborúért, és lényegében számára a béke azt jelenti, hogy Ukrajnát magára kellene hagynia a világnak – kiszolgáltatva Putyinnak.

Orbán Viktor 2022-es, megalázó látogatása Putyin asztalánál

2021 második felében a NATO által támogatott Ukrajna és Oroszország viszonya a 2014-es orosz agresszió óta nem látott mélypontra süllyedt. A konfliktus elmérgesedése után Orbán Viktor volt az első NATO- és EU-tagállami vezető, aki Moszkvába utazott tárgyalni. A magyar miniszterelnök 2022. február 1-jén egy röhejesen hosszú tárgyalóasztalnál foglalt helyett, jó messze orosz kollégájától, Vlagyimir Putyintól. Ezen a megbeszélésén szó volt többek között a kőolaj- és földgázszállításról, a paksi atomerőműről, egyéb közös projektekről. Orbán igyekezett az utazást „békemissziónak” beállítani, magát pedig egyfajta Putyin-szelídítőnek, aki megmentette a világot a háború kirobbanásától. A tárgyalás utáni hetekben a kormánypárti média rendre ezeket az üzenetek sulykolta, miközben az állampárt ügyeletes megmondóemberei heherészve bizonygatták, hogy Oroszország nem fogja megtámadni Ukrajnát. „Ezt egy hülye is tudja” – mondta Bayer Zsolt fideszes újságíró még az Orbán-Putyin találkozó előtt. Február 24-én bebizonyosodott, Orbán kínosan elmérte saját szerepét: Putyin aznap háborút indított Ukrajna lerohanására.