Gazdasági függésünk
Oroszországtól

Miközben az Európai Unió más országaiban már Ukrajna orosz  lerohanása előtt is igyekeztek minél jobban függetlenedni az orosz gáztól, addig a Fidesz-kormány úgy tűnik, szánt szándékkal taszítja Magyarországot egyre súlyosabb orosz gázfüggőségbe. Orbánék 2021 szeptemberében 15 évre szóló szerződést kötöttek az orosz Gazprommal évi 5 milliárd köbméter gáz vásárlásáról. Annak ellenére, hogy a szerződés aláírásakor Szijjártó Péter külügyminiszter hangoztatta, hogy Magyarországon az energiaellátás biztonsági, szuverenitási és gazdasági, nem pedig politikai kérdés, úgy tűnik, hogy mégis politikai okokból, Putyin akaratának meghajolva kötöttek ilyen megállapodást. A szerződés részleteit szigorúan titkosították, csak elejtett információmorzsákból lehet a benne foglaltakra következtetni. Annyit tudni, hogy a Magyarország számára meghatározott gázár 2 hónapos késéssel igazodik a holland TTF gáztőzsde áraihoz. Így egyáltalán nem ússzuk meg a gáz világpiaci árának emelkedését, viszont 15 évig kötelesek vagyunk az oroszoktól vásárolni, akkor is, ha a piacon máshol olcsóbban kapnánk gázt. A nyugati országokban az energiaellátás egyre nagyobb részét veszik át a helyben megtermelhető, megújuló energiaforrások. Magyarországon ezt nemhogy nem támogatja a Fidesz-kormány, de egyenesen tiltják és akadályozzák. A feltűnően hosszú távú szerződés és a megújuló energiaforrások használatának korlátozása is azt bizonyítja, hogy a Fidesz számára nem Magyarország energiaellátása, hanem az orosz gázpiac kiszolgálása és az így elért politikai előnyök az elsődlegesek.

A budapesti M3-as metróvonal 30-40 éves metrókocsijainak cseréje a 2010-es évekre több mint időszerűvé vált. 2014-ben a főváros fideszes városvezetése azonban úgy döntött, hogy újak vásárlása helyett a régieket fogja felújíttatni. Mivel ezt csak az eredeti orosz gyártó, a Matrovagonmas (Метровагонмаш) tudta végrehajtani, így a trükkel kizárták (csakúgy, mint Paks 2 esetében) a többi lehetséges beszállítót, még ha azok olcsóbban tudtak volna új metrókocsikat szállítani. Ezt az azóta megbukott, fideszes főpolgármester először ellenezte, de utána meghajolt a pártfegyelemnek. Az oroszok végül feltételezhetően nem a régi roncsokat újították fel, hanem elfekvő raktárkészletről szállítottak nekünk senki másnak nem kellő, még nem használt, de már korszerűtlen metrókocsikat. Az első, papíron felújított szerelvény 2017 márciusában állt forgalomba, aztán sorban jött a többi, összesen 122 darab kocsi. Ezért a BKV 69 milliárd forintot fizetett az oroszoknak, természetesen adófizetői pénzből, de hamar kiderült, hogy nem érte meg. A forgalombaállítás után nem sokkal sorra jelentkeztek a hibák: a kocsik rozsdásodtak, leestek róluk bizonyos szerkezeti elemek, volt, hogy az ajtajuk nem nyílt ki, arról nem is beszélve, hogy nyáron meg lehet bennük sülni, mivel nincs bennük klímaberendezés. A hibák kijavítására rengeteget költött a fővárosi közlekedési társaság, de az orosz fél nem hajlandó kártérítést fizetni, jogi trükkökkel húzzák az ügyet több mint öt éve. Orbán Viktor és a Fidesz főpolgármestere tehát egy orosz cég és Putyin érdekében olyan döntést hozott, ami egyértelműen hátrányos a budapestiek és minden magyar ember számára.

Orbán Viktor csak az Európai Unióval szemben játssza a magyar szuverenitásért aggódó, harcos hazafi szerepét, az országot évtizedekre eladósító orosz gigahitel ellen nincs kifogása.  A paksi bővítés költsége 12,5 milliárd euró, ebből 10 milliárd eurót Oroszország hitelez. A hitel kamata a megvalósítási szakaszban 3,95%, utána 4,5-4,95%. A szerződést 2021 júniusában módosították, legfontosabb változás, hogy az eredetileg rögzített 2026 márciusa helyett legkésőbb 2031 márciusában kell megkezdeni a hitel tőketörlesztését. A visszafizetést 2046 szeptemberében kell lezárni. Orbán az „évszázad üzletének” nevezte az Oroszországgal kötött együttműködést 2016-ban, amikor már tudható volt, hogy ennél kedvezőbb feltételek mellett is szerezhetünk volna pénzt máshonnan. Varga Mihály 2018-ban azt mondta, az orosz hitelszerződés egyfajta „biztonsági védőhálót nyújt” a paksi bővítésnek. Már amennyiben biztonságos az időközben háborút kirobbantó Oroszországnak tartozni.

​

Orbán 2018 szeptemberében kapta meg az ukázt Moszkvában, hogy a magyar kormánynak ajánlatos az orosz többségi tulajdonban lévő, még a szovjet időkben alapított Nemzetközi Beruházási Bank (Международный Инвестиционный Банк) központját Budapestre költöztetni. KGST-s országként korábban hazánk is tagja volt a banknak, azonban Orbán az első Fidesz-kormány idején, 2000-ben kilépett belőle mondván, hogy a bank tevékenysége zavaros, átláthatatlan. Az orosz függőség hatására azonban megváltoztatta véleményét a miniszterelnök. Nem csak azért engedte a nemzetközileg csak “KGB-s kémbankként” ismert NBB betelepülését hazánkba, mert ki van szolgáltatva Vlagyimir Putyinnak, hanem azért is, mert a bank fontos forrás a NER oligarcháinak pénzelésében. A Nemzetközi Beruházási Bank elnöke az a Nyikolaj Koszov, akinek az apja a KGB magyarországi részlegének vezetője volt. Az orosz kémbank Magyarországon teljes adómentességet és egy értékes székházat kapott. Az NBB székháza védett: még a magyar hatóságok sem léphetnek be oda. A bank munkatársai diplomáciai mentességet és korlátlan bevándorlási jogot kaptak, azaz Putyin bárkit Magyarországra küldhet függetlenül attól, hogy az adott személy mekkora nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország és az EU számára. Az orosz elnök így növelte a befolyását egy EU-s országon belül, illetve a kémbank által belülről juthat információkhoz a NATO-val kapcsolatban. Emellett gazdasági függésben tartja a NER-t, személyesen Orbán Viktort és általuk hazánkat is.