Mindössze 23 nappal azelőtt, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát, Orbán Viktor Moszkvába ment Vlagyimir Putyinhoz raportra. A magyar kormányfő azt állította, a látogatás békemisszió volt. Ha valóban békét teremteni ment Orbán, akkor bizony csúfos kudarc lett a vége.
Orbán megalázó látogatása Putyinnál
2022. február 1-jén, azaz Mindössze 23 nappal azelőtt, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát, Orbán Viktor Moszkvába ment Vlagyimir Putyinhoz raportra. Az orosz elnök rendkívül távolságtartó volt Orbánnal és megalázóan bánt vele. Egy csaknem hat méteres tárgyalóasztal végéhez ültette, az öt óránál is hosszabb tárgyalások után tartott sajtótájékoztató végeztével pedig a magyar miniszterelnököt hátrahagyva vonult ki a teremből. Ez jól megmutatta, hogy Putyin semmibe veszi Orbánt, csak használja, mint egy beosztottat. Orbán a sajtótájékoztatón így fogalmazott: "Én a mostani látogatásomat békemissziónak is tekintettem" – utalva ezzel az Ukrajnával szemben jó ideje fennálló orosz fenyegetésre. Putyin elnök ugyanezen a sajtótájékoztatón erősen kritizálta a NATO-t lengyelországi és romániai jelenléte miatt, és aggodalmát fejezte ki a nyugati szövetség Ukrajnához történő esetleges közeledése miatt. Szavaiból már ekkor ki lehetett érezni, hogy háborúra készül. A találkozón Orbán tehát eljátszotta a szánalmas politikai statiszta szerepét, miközben Putyin már nyilvánvalóan tudta, hogy támadni fog.
Az állami és a fideszes média oroszpártisága
Orbán Viktor eléggé meglepődött, amikor keleti szövetségese és főnöke 2022. február 24-én hajnalban megtámadta Ukrajnát. Ő, a Fidesz vezető politikusai és a kormánypárti média sokáig nem is tudtak mit reagálni a hirtelen kialakult helyzetre, de aztán beindult a propagandagépezet. A magyar embereknek előadott színjátékban Orbán a mérsékelt hangú, békepárti politikus szerepét osztotta magára: nem vállalt szolidaritást Ukrajnával, de többé nem támogatta nyíltan Putyin Oroszországát. Az fideszes pártállamon belül Novák Katalin köztársasági elnök kapta azt a hálátlan szerepet, hogy valamilyen szinten Ukrajna pártjára álljon, amiért meg is kapta a magáét az oroszpártivá nevelt Fidesz-szavazóktól. A kormány propagandasajtója azonban Orbánnal és Novákkal ellentétben teljes mellszélességgel Putyin és az orosz invázió mellé állt. A közmédia híradói az orosz állami tévékhez hasonlóan nem nevezték háborúnak a háborút, illetve nem fogalmaztak meg kritikát az agresszor oroszokkal szemben. A fideszes pártpropaganda zászlóshajója, az Origo még ennél is tovább ment, amikor "Drámai fordulat: Ukrajna támadást indított Oroszország ellen" címmel jelentetett meg félrevezető, hazug cikket az ukránok honvédő hadmozdulatairól. Az olyan szakértőnek nevezett kormánypárti megmondóemberek, mint Nógrádi György vagy Georg Spöttle pedig egyenesen a nyugatot hibáztatták az orosz agresszióért. Az, ami a Fidesz által irányított sajtótermékekben folyik nem csak tünete az orosz befolyásnak, de egyben azt is megmutatja, hogy Magyarország ugyanazon az úton van, amin Oroszország Putyin elnöksége alatt eljutott a diktatúráig.
Az EU elleni kampány a háború kapcsán
Magyarországon két tényező váltotta ki a 2022-ben jelentkező súlyos gazdasági válságot. Egyrészt az Orbán-kormány 12 évnyi elhibázott, pazarló gazdaságpolitikája és a 2022-es parlamenti választást megelőző pénzosztás, másrészt Putyin Ukrajna ellen indított háborúja. Orbán Viktor és a Fidesz soha nem ismerné be az előbbit, hiszen ez azt jelentené, hogy szándékosan, valamint alkalmatlanságból juttatták válságba az országot. Az utóbbit, azaz Putyin bűnösségét pedig nem ismerhetik el, hiszen az orosz diktátor a markában tartja Orbánt és kormányát. A Fidesz az ukrajnai háború elején még "háborús inflációról" beszélt, amikor az árak hihetetlen emelkedését próbálták magyarázni az embereknek. Később az életkörülmények nehezedéséért és az energiaválságért egyenesen az Európai Uniót, azaz a propagandában használatos zsargonnal élve "Brüsszelt" tették felelősség. Azon kívül, hogy a fideszes média folyamatosan az oroszok pártját fogja és a nyugatot (az EU-t és Amerikát) támadja, a kormány külön plakátkampányt és "nemzeti konzultációnak" nevezett propagandakampányt indított az EU ellen. Ebben az magyarok problémáiért az egyébként Orbán Viktor által is jóváhagyott európai uniós szankciókat teszik felelőssé. Az igazság az, hogy Magyarországon nem a szankciók miatt mennek rosszul a dolgok. Magyarországon Orbán és a Fidesz hibás kormányzása és a Vlagyimir Putyin által indított háború miatt mennek rosszul a dolgok.
A magyarok hitegetése Kárpátalja visszaadásával
Orbán Viktor ugyan szavakban a béke embere, de valójában cinkos hallgatásával Putyin háborúját támogatja. A békét ő csak úgy tudná elképzelni, ha Ukrajna feladná honvédő harcait és átengedné az oroszok által követelt területeket. Azoknak, akiket mégis aggasztana az ukránok sorsa egy sok magyar szívnek kedves, de hamis ígéret illúziójával takarja el a szemét. Orbán Putyin nyilatkozataival összhangban azt sugalmazta, hogy Oroszország győzelme esetén esetleg visszakaphatnánk Kárpátalját. Egyrészt látszik, hogy az oroszok nem lesznek képesek győzelmet aratni, másrészt a győzelmük esetén is igen kétséges, hogy megvalósulhatna az egykor magyar terület visszacsatolása hazánkhoz. Kárpátalja visszatérése tehát nem reális, csupán egy retorikai eszköz, amivel Orbán politikai célokból él vissza. Ezzel szemben az, ahogy az ukrán néphez és az ellenük indított orosz invázióhoz viszonyul nagyon sokat árthat a Kárpátalján élő magyaroknak. A sorsuk eddig sem volt könnyű, de Orbán Viktor önzése az ő fejükre hozhatja az ukránok bosszúját, akik nem nézik jó szemmel, hogy Magyarországnak oroszpárti miniszterelnöke van. Orbán politikája tehát nemhogy nem hozza vissza Kárpátalját, de kifejezetten káros az ott élő magyaroknak.