Paks II. és az orosz gigahitel története
A gazdasági kérdéseket illetően Magyarország jelene és jövője szempontjából rendkívül fontosak az orosz–magyar kapcsolatok, ezek elérik a stratégiai jelentőség szintjét – hangoztatta Orbán Viktor a 2014-es Putyinnal folytatott megbeszélés után. A szűk körű tárgyaláson jelen volt Szergej Kirijenko, az orosz állami tulajdonú atomenergiai konszern, a Roszatom vezérigazgatója. Ebben az évben jelentette be a magyar kormány, hogy két új blokkal bővül a paksi atomerőmű, a beruházást pedig Roszatom végzi. Az erről szóló szerződést Orbán és Putyin az említett találkozón írta alá, az orosz elnök Moszkva melletti novo-ogarjevói rezidenciáján, január 14-én. Valójában már 2013-ban eldőlt, hogy a magyar kormány tender kiírása nélkül az oroszokra bízza az új paksi erőmű megépítését. A magyar és orosz fél titokban tárgyalta le a részleteket, a közvéleményt pedig csak az Orbán-Putyin találkozó után avatták be.
Orosz gigahitel
Az évszázad üzlete - Putyinnak.
Orbán Viktor csak az Európai Unióval szemben játssza a magyar szuverenitásért aggódó, harcos hazafi szerepét, az országot évtizedekre eladósító orosz gigahitel ellen nincs kifogása. A paksi bővítés költsége 12,5 milliárd euró, ebből 10 milliárd eurót Oroszország hitelez. A hitel kamata a megvalósítási szakaszban 3,95%, utána 4,5-4,95%. A szerződést 2021 júniusában módosították, legfontosabb változás, hogy az eredetileg rögzített 2026 márciusa helyett legkésőbb 2031 márciusában kell megkezdeni a hitel tőketörlesztését. A visszafizetést 2046 szeptemberében kell lezárni. Orbán az „évszázad üzletének” nevezte az Oroszországgal kötött együttműködést 2016-ban, amikor már tudható volt, hogy ennél kedvezőbb feltételek mellett is szerezhetünk volna pénzt máshonnan. Varga Mihály 2018-ban azt mondta, az orosz hitelszerződés egyfajta „biztonsági védőhálót nyújt” a paksi bővítésnek. Már amennyiben biztonságos az időközben háborút kirobbantó Oroszországnak tartozni.
Elhúzódó engedélyeztetési procedúra
A paksi bővítésről született döntés volt az első, amellyel Orbán megmutatta, hogy hosszú távon elkötelezi magát Oroszország (és Putyin) mellett. A magyar kormány nem kérte ki a választópolgárok véleményét a projektről, tender kiírása nélkül bízta a Roszatomra Paks2 megépítését, kész tények elé állítva az embereket. A beruházás többéves csúszásban van, ennek egyik oka, hogy az oroszok nem haladtak az atomerőmű terveivel, így nem készült el időben a létesítési engedélykérelem. Ebben az orosz tervekre épülő dokumentumban azt kell igazolni, hogy az atomerőmű biztonságosan felépíthető és üzemeltethető is. A kormány arra számított, hogy ezt 2018-ban leadhatja az engedélyezést végző hatóságnak, az Országos Atomenergia Hivatalnak, de végül csak 2020-ban került rá sor. Mindeközben az orosz fél folyamatosan sürgette az építkezés megkezdését. Az OAH munkatársai véleményezték az anyagot, és megállapították, hogy az elmarad a szakmai elvárásaiktól. Nehezményezték pl., hogy az egyik új blokk pont azon a területen épülne fel, amely alatt a földtani kutatások szerint aktív törésvonal fut. Az atomhivatal végül 2022 augusztusában adta ki az erőmű létesítési engedélyét, de csak fenntartásokkal, a terveket még át kell dolgozni. A paksi bővítésért felelős szakpolitikusok elvérzése után (Aszódi Attila, Süli János) Szijjártó Péter lett a projekt gazdája. Erősen kérdéses, hogy a Roszatom képes-e megvalósítani a beruházást, ám ez a magyar kormányt láthatóan nem izgatja.
Elavult technológiák szándékolt
erőltetése
Paks 2 hosszú évekre bebetonozná Magyarország energiapolitikáját és tovább növelné az orosz energiafüggőségünket. Míg az EU tagállami a megújuló energiák felé fordulnak, addig mi fél évszázadra kiszolgáltatnánk magunkat az orosz nukleáris iparnak. Annak a nukleáris iparnak, ami máig képtelen volt megoldani a nagy aktivitású radioaktív hulladékok hosszú távú tárolásának problémáját. Paks 2-t az orosz állami vállalat, a Roszatom építené: nemcsak megbízhatatlan partner, az orosz invázió után erősen kérdésessé vált, képes lesz-e a kivitelezésre, majd a későbbi üzemeltetésre. Továbbá, az sem életszerű, hogy Európa közepén egy olyan ország állami vállalata építsen atomerőművet, amelynek vezetője atomfegyverek bevetésével fenyegetett (miután kirobbantott egy háborút). A jelek szerint a magyar kormány gazdag képzelőerővel rendelkezik, hiszen foggal-körömmel ragaszkodnak a projekthez.
A megújuló energiaforrások visszaszorítása
Bár a Fidesz 2010-ben a nemzeti együttműködés programjában még határozottan támogatta a szélenergia és a zöldenergia hasznosítását, 2012 óta nem létesült új szélerőmű az országban. 2016-ban úgy alakították át a szabályozást, hogy települések környezetében 12 kilométeres sugarú körben nem lehet új szélerőművet telepíteni. (A viszonylag sűrűn lakott Magyarországon ennek a feltételnek lehetetlen eleget tenni, így nem létesült új szélerőmű.) Orbán Viktor 2022-ben abszurd kijelentést tett: szerinte a megújuló energia a „legdrágább energia”. A valóság az, hogy a megújuló energia olcsó és biztonságos, míg a magyar kormány által preferált orosz földgáz drága, ahogy az oroszokkal építeni kívánt Paks 2 is.
A napenergiának sem kegyelmezett a kormány: 2022-ben úgy döntöttek, a jövőben telepítendő, nem erőművi napelemek által termelt villamosenergia nem táplálható be a hálózatba. Ezzel gyakorlatilag megduplázódik a napelem-beruházások megtérülése: a családoknak akkumulátorra lesz szüksége, hogy a megtermelt energiát eltárolják, ami milliókkal növeli a költségeket. A szabályozással lényegében a tehetősek kiváltságává tették ezt a megújuló energiaforrást.