Orbán a magyar emberek szempontjából tragikus dolgokban tekinti példaképnek Putyint és rendszerét. Társadalmunkat bomlasztó, egymás ellen fordító intézkedéseik egyetlen célt szolgálnak: korlátlan hatalmukat.
Orbán hadjárata a szabad hír és vélemény ellen
2000. A Magyar Nemzet fideszesítése
Az 1938-ban indult polgári Magyar Nemzetet első kormánya idején, 2000-ben kebelezte be Orbán köre. Innentől pártlappá züllött. A lap továbbra is polgári napilapnak hívta magát, de már csak fideszes üzeneteket közölnek.
2005. A Magyar Hírlap megszerzése
Ellenzékben is folytatta Orbán médiabirodalma kiépítését. 2005 szeptemberében például Széles Gábor Fidesz-közeli üzletember szerezte meg a Magyar Hírlapot. Ettől kezdve Orbán szócsövévé vált, ma is annak tekinthető.
2011. A rádiók igába hajtása
Rögtön újabb hatalomrakerülése után csúcsfokozatra kapcsolta Orbán Viktor a média putyini mintára történő lezüllesztését. Elkezdte eltiporni a rádiópiacon az összes olyan szereplőt, amelyik független a Fidesztől. Vidéken ma már nem lehet olyan rádió adását fogni, ami ne fideszes propagandát harsogna. Erre legjobb példa a Klubrádió esete. 2011-ben elkezdte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elvenni a vidéki frekvenciáit. Sőt, már a budapesti frekvenciát sem nyerte el a rádió. Egy másik frekvencián még szólhattak Budapesten, de folyamatos támadások után 2021-ben ezt a lehetőséget is elvették tőlük. Azóta csak online hallgatható a rádió adása.
A megyei napilapok elrablása
De befideszesítették a megyei napilapokat is. A csúcson a Kesma nevű alapítvány áll, amelyben hozzávetőlegesen 500 kormánypárti médium található. Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy adófizetői százmilliárdokból működik az MTVA, azaz a magyar közmédia, ami ma már se nem köz, se nem média, sokkal inkább egy gigászi propagandagépezet, amit Orbán fegyverként használ. Nem véletlen, hogy Orbán egyetlen EU-s vezetőként felkerült a sajtószabadság ragadozóinak listájára.
2016. Megszűntetik a Népszabadáságot
2016. október 8-a történelmi nap volt a magyar sajtószabadság szempontjából. Ezen a napon jelent ugyanis utoljára meg nyomtatva a Népszabadság. A lapot egyik napról a másikra szántották be a fideszes milliárdosok. Ez az év fontos abból a szempontból is, hogy fideszes kézbe került a megyei lappiac is.
2017. Simicska Lajos G-betűs interjúja
Saját korábbi kulcsembere buktatta le a hírhedt G-Nap után Orbánt. Simicska ugyanis arról beszélt, Orbán orosz pénzből akarja felvásárolni az RTL Klubot, hogy aztán megszűntesse azt. Mikor Orbán megkérdezte Simicskától, mennyibe kerülne a csatorna felvásárlása, azt mondta, „nem tudom, de ránézésre legalább 300 millió euró, 100 milliárd forint lenne. Erre azt mondta: “Nem baj, megveszi majd nekem a Roszatom.” Simicska így folytatta: „Kijött a száján ez a mondat, amit én soha nem tudok megbocsátani, ami nekem hazaárulással ér fel, hogy megveszi azt nekem a Roszatom.”
2020. Az Index megszerzése Orbán által
2020 nyarán az Indexet is sikerült felbolygatni. A főszerkesztőt menesztették, mert nyilvánosan elmondta, félti a portál függetlenségét. Ezután a szerkesztőség egységesen kiállt a főszerkesztő mellett és közösen távoztak az Indextől.
Mindez csak a jéghegy csúcsa. Napestig sorolhatnánk azokat a sajtótermékeket, amik ellen Orbán és körei támadásokat indítottak. A legtöbb esetben ezek a támadások sajnos sikeresek voltak. Azóta vagy megszűntek, vagy orbánistává ezzel együtt pedig putyinistává váltak.
2022. A háborús propaganda kezdete
Az orosz-ukrán háború kirobbanása szolgáltatta a legjobb bizonyítékot arra, hogy Orbán Viktor hatalma bebetonozását, a sajtószabadság eltaposását nem csak saját maga és milliárdos társai érdekében teszi. Az orosz-ukrán háború kirobbanása óta ugyanis minden eddiginél jobban látható, hogy orosz háborús propagandát terjesztenek a fideszes médiumokban.
Orbán független
civilszervezetek elleni hosszú háborúja
Orbán Viktor és kormánya 2010-es hatalomra kerülésétől kezdve követi azt a putyini mintát, mely szerint a kormányuktól független civil szervezetek létezése fenyegeti őket. Szabályos hadjáratot folytatnak ellenük: Ha kell, pénzeket vonnak el tőlük, ha kell, propagandahadjáratot indítanak ellenük, ha kell, jogi eszközökkel igyekeznek ellehetetleníteni őket.
2017. Szájkosarat az igazmondókra?
2017. június 13-án a magyar országgyűlés elfogadta a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt. A jogszabály annak a 2013-ban kezdett civilellenes támadássorozatnak a része, amivel a Fidesz-kormány a korrupcióellenességgel, zöldügyekkel foglalkozó civileket próbálta elnémítani, ellehetetleníteni, megfélemlíteni.
2018. A listázás
A Figyelő nevű kormányközeli hetilap 2018-ban “A spekuláns emberei” címmel olyan cikket közölt, melyben listázta azokat az embereket, akik szerintük Soros György emberei. Természetesen ez hazugság volt, de a legbotrányosabb az egészben az volt, hogy a listázással eddig nem látott méreteket öltött a civilek fenyegetése. Ugyanakkor nem ez volt az első eset, hogy a kormány propagandamédiáját uszítja rá a civil szervezetekre megfélemlítés céljából.
2018. Stop Soros? Börtönt nekik!
A kormány 2018-ban nyújtotta be a „Stop Sorosnak” nevezett törvénycsomagot. Ezzel az emberi jogot védelmezők ellen akart fellépni. Börtönnel fenyegette azokat, akik jogszerűen lépnek fel Magyarország emberi jogi kötelezettségeinek védelmében.
2019. Alkotmánymódosítással a civilek ellen
Egy 2019-es Alaptörvény-módosítással és rendeletekkel börtönnel kezdte fenyegetni a kormány a kiszolgáltatott helyzetben lévő menekülteken segítő civileket.
2019. Az EU elkaszálja a Stop Soros törvényeket
2019-ben az Európai Bizottság a menekülők és a civilek mellé állt, amikor az Európai Unió Bíróságához fordult a “Stop Soros” törvény miatt:
2020-ban az Európai Unió Bírósága kimondta: Megbélyegző, káros és uniós jogba ütközik Orbánék azon szabályozása, mely szerint az évente legalább 9 millió forint Magyarországon kívülről érkező támogatásban részesülő civil szervezetek kötelesek regisztrálni magukat és egy “külföldről támogatott” címkét feltüntetni honlapjukon, kiadványaikon. Sok egyébe mellett ezek mind nagy győzelmet jelentettek a magyarországi civil szférának.
2022. Minden pénzt a vazallusoknak
Míg a független civileket ellehetetleníti, putyini mintára, sajátjait kitömi pénzzel Orbán rendszere. 2022-ben derült ki, hogy Fidesz-közeli szervezetek nyerték a nagy pénzeket a kormány civil-támogató programján.
Orbán harca a jó oktatás ellen
2010. Hoffmann Rózsa rémkorszaka
Nem véletlen, hogy ez volt az egyik első dolog, amibe belenyúltak Orbánék 2010-es hatalomra kerülésüket követően. Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium akkori oktatásért felelős államtitkára már 2010 augusztusában bejelentette, hogy átalakítaná a kormány a közoktatás finanszírozását. Hoffmann akkor pedagógusi életpálya-modellt, új nemzeti alaptantervet, az oktatásban dolgozók bérének emelését, valamint erősebb osztályfőnököket és szakköröket ígért. Mai szemmel már látjuk, hogy ebből nem sok pozitív nem valósult meg.
2011. Oktatás vagy nevelés?
2011-ben elfogadták az új köznevelési törvényt. Szakmai kifogások sorát fogalmazták meg ezzel szemben is. Ekkor például még előfordult olyan, ami ma már elképzelhetetlen: egy fideszes ellent mondott, kritikát fogalmazott meg a Fidesz tervével szemben.
2013. Megalakul a központosítás csúcsszerve
A közoktatást 2013-ban teljesen központosították állami kézbe. Az önkormányzati fenntartás alatt álló iskolák a Klebelsberg Intézményfenntartó Központon keresztül végül a Klebelsberg Központnál kötöttek ki. 2013. január 1-től a pedagógusok munkáltatói joga, a bérfinanszírozásuk, valamint a taneszközellátás is az államhoz tartozó feladatok közé került.
2014. Előre szóltak, baj lesz
Már akkor látni lehetett, hogy Orbánék meggondolatlanul hajtottak végre hatalmas változtatásokat. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete 2014 tavaszán a KLIK megszűnését javasolta, mivel „a KLIK nem segíti, hanem gátolja a közoktatás működését, és káros” a köznevelésre.
2015. Nincs pénz a fizetésekre
A fideszes centralizáció miatt már 2015-ben is előfordult, hogy a tanárok csak több hetes, hónapos késéssel kapták meg fizetésüket, mert a KLIK-nek nem volt elég pénze.
2016. Óriási tartozások, ellátási gondok
2016-ra a KLIK már több mint 17 milliárdos tartozást halmozott fel. Emiatt országos szintű ellátási gondok alakultak ki az iskolákban.
2017. Összeomlás
2017-re a helyzet annyira tarthatatlanná vált, hogy a kormánynak már muszáj volt lépnie. Az Átlátszó összesítése szerint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 2016. december 31-én az egységes, egy költségvetési szervként működést tekintve megszűnt. Ezt követően, 2017. január 1. után a hivatalos neve Klebelsberg Központ lett, amely középirányító szervként az átalakított tankerületi központokat felügyelte. Az eddigi közel kétszáz tankerületből az átalakítások folyamán hatvannál is kevesebb tankerületi központ lett, amik önálló költségvetéssel és jogi személlyel rendelkeztek.
2020. NAT újratöltve
2020-ban megjelent az új nemzeti alaptanterv. Ezt nagyon sok szakértő, politikus, tanár és diák kritizálta szakmailag. Volt, aki egyenesen a “jobboldali kultúrkampf atombombájának” nevezte. A forráshiány és a szakmai kritikák tömegét kapó Nemzeti Alaptanterv okozta elégedetlenség azóta is egyre csak nagyobb és nagyobb.
2022. Tüntetés és polgári engedetlenség
2022-re pedig olyan szinten fenntarthatatlanná vált Orbánék rendszere, a túlközpontosítás, az alulfinanszírozottság, hogy tiltakozáshullám kezdődött. Azóta is folyamatosak a sztrájkok, csakhogy a kormány által ellehetetlenített, kiüresített sztrájkjog miatt egyre gyakoribbak a polgári engedetlenségek is. A kormány azonban ahelyett, hogy rugalmasságot, tárgyalókészséget mutatna, putyini mintára fenyegetőzik, sőt, már több tiltakozó tanárt is kirúgott.
Orbán a propaganda-
birodalom élén
Orbán Viktor nem csak a szabad sajtó elleni támadások fontosságát leste el Putyintól. Azt is kitanulta, hogyan építsen saját médiabirodalmat. De nem pusztán a fideszes médiaóriás segítségével árasztja el kormánypárti propagandával a nyilvánosságot.
A nemzeti konzultáció
Az első kormányzati konzultációt még az új alkotmányról indította a kormány 2011 februárjában. Ekkor még a költségekkel is elszámolt a kormány. Nem sokkal később, 2011 májusában már jött is a következő, a „Szociális konzultáció”.
2012 szeptemberében a „Gazdasági konzultáció” nevű kérdőívet küldték ki.
Az egyik legdurvább nemzeti konzultációnak csúfolt reklámkampány pedig 2015-ben indult. Ez a bevándorlás kapcsán tett fel olyan irányított kérdéseket, amelyekkel saját üzeneteit sulykolhatta a címzetteknek. A címzettek pedig rengetegen voltak. Nem csoda, hogy 1,34 milliárd forintos költsége először haladta meg az egymilliárd forintos határt.
2017 áprilisában az „Állítsuk meg Brüsszelt!” című konzultáció jött. Ez 1,3 milliárd forint körül mozgott, csakhogy költöttek még 7,2 milliárdot kormányzati propagandakampányra. Ez év őszén jött a „STOP Soros” című propaganda kérdőív kiküldése. Ez már 2 milliárd forintjába került a magyar adófizetőknek, plussz 7,5 milliárd volt a kampányra fordított összeg.
2018 őszén az országgyűlési választási kampányt tolták meg a „Családvédelmi” konzultációs ívek kiküldésével.
2020 júniusban a koronavírus-járvány kezelését próbálták meg sikeresnek eladni, az erről szóló nemzeti konzultáció címe „A koronavírusról és a gazdaság újraindításáról” volt.
2021 februárban „A járvány utáni nyitásról” konzultáltak. Ezt azonban csak online lehetett kitölteni. Ennek ellenére is több mint 5,7 milliárd forintba került a reklámköltségekkel együtt.
2021 nyarán rendezték a „Járvány utáni életről” szóló konzultációt, mely 6,2 milliárd forintba fájt.
2022 októberében pedig a legutóbbi konzultációs kampányt jelentették be az „az energetikai szankciókról”.
Összesítések szerint Orbán Viktor kormánya 2010 és 2021 között legalább 50 milliárd forintot költött a nemzeti konzultáció formájú politikai kommunikációra.
Orbán rendszeresen használja fideszes kommunikációra a kormányzati tájékoztatás nyújtotta erőforrásokat. Már-már teljesen össze is mosódott a kettő. A 2022-es országgyűlési kampányban például 18,5 milliárd médiahirdetésekre, óriásplakátokra.
2020-ban indították útjára a Megafon Központ nevű propagandabirodalmat. Ez már az online tér, első sorban a Facebook fideszes leuralásának a céljából jött létre. Sokszáz millió forintot költenek csak hirdetésre, hogy ne lehessen úgy legörgetni a Facebook üzenőfalunkat, hogy ne találkoznánk a fideszes üzenetekkel.
Fideszes körökhöz tartozó cégek, alapítványok egyébként minimum 2,6 milliárdot költöttek el Facebook és Google hirdetésekre a 2022-es országgyűlési kampány idején.